A közelmúlt parlamenti történései egy kis összegzésre késztettek. Mit is mondanak a nagy politikai gondolkodók és mi a rögvaló? Lehet száraz lesz egy picit, de most engedem, hogy rég elnyomott politológusi vénám egy picit visszatérjen számüzetéséből.
Kezdjük a társadalmi szerződés gondolatával. Ennek a lényege dióhélyban kb. az, hogy (bár ilyen ténylegesen soha sem történt) az államot valahogy mégiscsak úgy lehet felfogni, hogy az emberek egy csoportja lemond pld. az erőszak alkalmazásának jogáról és létrehoz egy államot, amelynek átadja az erőszak monopóliumát. Ettől az aktustól az egyén az államtól várja, hogy megvédje az ő érdekeit, hisz ő az erőszak monopóliumának birtokosa. Jó ez, hisz így megszűnik a mindenki harca mindenkivel szemben. Ez a sosem volt szerződés az állam alapja, mindent ennek tökrében kell értelmezni. Innentől idéznék a wikipédiáról:
John Locke címszó alatt ilyeneket lehet olvasni:
"Az egyének abszolút szabadsága elvész a szerződéskötéssel, hogy helyét a törvények garantálta társadalmi szabadság vegye át. A törvényhozást szabályozó korlát a közjó és a tulajdon védelme: egyetlen olyan törvény sem fogadható el, ami ennek ellentmond."
Jan-Jackues Rousseau:
"A társadalmi szerződéssel megszülető polgári állapotban az ember 'elveszti ugyan természeti szabadságát és korlátlan jogát mindenre, ami őt csábítja és amit elérhet' cserébe viszont jogot szerez tulajdona fölött."
Nézzük meg másfelől! A jogállamról ezt mondja a wikipédia:
"A jogállamok (joguralmi államok) három legfontosabb ismérve:" ... " 1. az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályok által előre meghatározott döntések születnek 2. a bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő 3. az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata."
Ha viszont az alkotmány az emberi jogokból származtatható, akkor nézzük meg azt is! Bezony, bezony szerepel benne a tulajdonhoz való jog...
A jogbiztonságról meg ezt találtam így hirtelen: "A jogbiztonság a jogállam meghatározó eleme, minden állam jogrendjének elérendõ célja. A jogbiztonság önmaga is több elembõl, alapkövetelménybõl tevõdik össze,
amelyek közül a legfontosabbak: a jog hozzáférhetõsége, megismerhetõsége, a jog egyértelmûsége és érthetõsége, a jog bizonyossága, és feltétlen megvalósulása. A jogbiztonság érvényesüléséhez szükséges a jogalkotás alkotmányos rendjének megtartása, a jogalkotás során a jogforrási hierarchia követelményeinek figyelembe vétele, a végrehajtó és a bírói hatalom mûködésének törvényhez kötése, illetve fontos elemként jelentkezik még a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, amely a kötelezettségek és egyes magatartások jogellenessé nyilvánításának korlátját jelenti."
Emitt meg ezt találtam:
"Jogállami ismérv:
- Az állam biztosítja polgárai számára a véleménynyilvánítást és az információhoz jutás szabadságát
- Biztosítja az egyesülési és gyülekezési szabadságot
- A tulajdon biztonságát és szabadságát
- Az állam nem engedi alkalmazni a büntetőeljárásba, a büntetés- végrehajtásban a kínzást
- Az őrizettbe vett személy számára biztosítja a „ Habeus Corpus ”-t
- Elismeri a többszöri eljárás tilalmát és az ártatlanság vélelmét"
A visszaható hatályról szemezgetve meg ez jött velem szembe: "Visszaható hatály tilalma: A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé."
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amikor e tárgykörben keresgéltem szinte mindenki csak büntető ügyekről írt. Ugyanakkor szerintem ez a jogbiztonságnak egy rendkívül fontos általános jogelve, amely ennél szélesebb kört kell lefedjen. Mondjuk nem vagyok jogász, de akkor is.
Rögvaló:
- magánnyugdíjpénztári pénzek sorsa
- 5 évre visszamenőleg kivethető tetszőleges adó lehetősége
- alkotmánybíróság jogainak csorbítása
- én ide sorolnám a MAL állami felügyeletét is.
Összegezve:
Az előző kormány az öszödi beszéddel a demokráciába vetett hitünket ásta alá*, míg a mostani a jogállamiság ellen követ el komoly merényletet. Nem maradt már nekünk semmi, amiben hihetnénk, de tényleg... :(
* Igazából nekem nem azzal van bajom, hogy az MSZP hazudott, hogy kormányra kerülhessen. A baj ott van, hogy amikor ez nyilvánosságra került és közfelháborodást okozott, akkor nem állt fel és nem jött egy új választás. Így csak az tudatosult az emberekben, hogy büntetlenül és gátlástalanul lehet hazudozni - nem lesznek követezményei. Valójában nem is tudjuk meg, ha ez történik, ergó a demokrácia nem ér egy kalap ... egy kapalp... semitsenem, na. Márpedig a társadalmunkat a demkoráciába és a jogállamiságba vetett hit tartja össze, még akkor is, ha ez csak néphülyítés.
