Napjainkban rendre olyan változásokkal találkozhatunk, amelyek elsősorban a szerény jövedelműeket sújtják. Mi lehet ennek az oka? No persze nem vagyok olyan öntelt, hogy bizton kijelentsem a tutit, de az alábbiakkal talán megkarcolhatom a lényeget... Az, hogy kellenek-e elvonások, hogy jogosak-e a megszorítások nem jelen post témája. Legyünk ez alkalommal megengedőek és mondjuk azt, hogy kellenek és kész. Inkább azon szeretnék ez alkalommal agyalni, hogy miért ott szorít a Fidesz, ahol az a legtöbbeknek fáj?

Megint csak az alapokkal kellene kezdenünk: jelesül a párt típusokkal. (Erősen egyszerűsítek, hogy ne legyek olyan száraz.) Ezek pedig időrendben:

• Honorácior párt - Úriember politikusok ad-hoc csoportosulásai egy egy konkrét cél érdekében. Az 1800-as évek végére megszűntek, mert felváltotta őket a következő.
• Rétegpárt - Legjobb példái a munkáspártok. Lényege, hogy azonos érdekű tömegek képviselete a célja - gyakran  többiek ellenében. Jellemzője a hatalmas taglétszám. Fenntartását a tagdíj bevételekből meg lehet oldani. E fölött is eljárt az idő, mert a következő hatékonyabban bizonyult.
• Gyűjtő pártok - Ezek a mai domináns párttípusok. Valódi tagságuk nincs, avagy nem jelentős. Nem egy konkrét társadalmi réteg érdekeit képviselik, hanem mindenkinek megpróbálnak ígérni valamit. Lényegük, hogy a választásokra tudjanak mozgósítani. Finanszírozásuk állami forrásból van biztosítva. (Elvileg ugye, mert hát annyi, de annyi helyről folyhat még be pénz...)
• Kis pártok - A nagy gyűjtőpártok ugye a tömegeket akarják megszólítani, így óhatatlanul marad olyan kisebbség, akik képviseletét egyszerűen nem éri meg számukra felvállalni. Klasszikus példái a zöld pártok, de ilyen napjainkban a Jobbik is. Ezek a pártok felelőtlenül ígérgethetnek, hisz esélytelen, hogy kormányra kerüljenek. Programjuk jellemzően egy szűk területre vonatkozik csupán. Jelentőségük, hogy parlamentbe kerülésükkel felhívják a nagy pártok figyelmét arra, hogy létezik egy olyan ígéretcsomag, amivel bizony szavazatokat lehet nyerni. Ezek után ezt a "csomagot" a nagy pártok szépen a magukévá teszik, így okafogyottá téve a kis pártot, ami aztán szépen elhal, vagy éppen vegetál.

 A kétharmad és következményei

A Fidesz a legutóbbi választást nagyon megnyerte. Látni kell, hogy ekkora támogatottsága a pártnak egyszerűen nincs, ehhez a győzelemhez bizony kellett az ellen szavazók népes tábora. Ugyanakkor az is igaz, hogy ebben a gazdasági helyzetben egyszerűen lehetetlen olyan politikát folytatni, ami biztosítaná, hogy ezek az alkalmi átszavazók meg is gyökeresedjenek a Fidesz mellett. A kétharmad tehát megtarthatatlan.Ugyanakkor hatalmas várakozás övezi (övezte) tevékenységüket, valamit muszáj lenne letenni az asztalra - de hát nem lehet. Ennek az eredménye pedig lehet egy oly mértékű csalódás, ami nagyon mélyre taszítja a Fideszt.

A párt nevében is őrzi fő bázisát: polgári. Úgy vélem startégiájuk lényege, hogy egy picit visszarendeződnek gyűjtő pártból réteg párttá. Ezzel a lépéssel megőrizhetik a polgárság szavazatait, így megkerülve a nagy buktát. A lépéseik rendre a jobb módú lakosságnak, ha úgy tetszik a polgárságnak kedveznek míg a többi rétegről, mint szavazóról már most lemondtak. Teszik ezt oly vehemensen és időnként látszólag annyira értelmetlenül, hogy más okot nem tudok elképzelni. 

No persze a polgárság kis hazánkban kicsiny. Ez a réteg belátható időn belül nem lesz akkora, hogy meghatározza egy választás eredményét. Ugyanakkor rétegpártként átvészelhetnek egy-két ciklust, aztán ismét elő lehet venni a gyűjtőpárti megközelítést. Persze azt sem árt figyelembe venni, hogy a jobb módú lakosságnál van a pénz, a tőke. Egy, az ő érdekeiket képviselő párt könnyebben jut extra donációhoz, mint a többiek. Nem olyan rossz stratégia ez, még ha az ember igazságérzetét bántja is - de hát a politika egy öntörvényű társasjáték, ahol a táblán maradás a fontos mindenek felett!